A napokban felrakok még jópár dalszöveg fordítást, már kész van néhány! ;)
Számoltad az órákat, mikor ébren vagy?
Ha jön az éjszaka, gondolatod ugyanaz,
Egy terhet viselsz minden imád ellenére,
ÉS van egy fény, mi kihúnyt szívedben.
Emlékszel még, hogy törődni milyen?
Gyenge térdek, remegő kezek, alig lélegzem...
Ezért adj gyógyszert, tarts életben,
Add, mi még maradt belőlem,
Ne engedj el! Ne!
Húzt ki a dugót, levegőt adj,
Saját magam végre szabad,
Ne engedj el! Ne!
Az úton morzsákat valahogy elszórtál,
Nem akartál menni, és végül maradtál
De a ránk vadászó emlékek is azt akarják,
Mint kik az eget hozzák közelebb, sötét magányt,
Még esek, rajta át, nyújtózva, ordítva!
Adj gyógyszert, tarts életben,
Add, mi még maradt belőlem,
Ne engedj el! Ne!
Húzt ki a dugót, levegőt adj,
Saját magam végre szabad,
Ne engedj el! Ne!
A fájdalom enyhül, de szűnni nem akar,
(Nem akar!)
Semmink sincs, csak egy név, mit elhagysz,
Szavad mindig előttem van, hogy vezessen,
(Vezessen!)
Benne vigasz, hogy átlássak az egészen.
Vezess át ismeretlen vizeken,
Mielőtt újra elveszünk a sötétben!
Leszel-e az iránytűm mindörökké?
Míg az örökkön véget ér!?
Gyenge térdek, remegő kezek, alig lélegzem...
Ezért adj gyógyszert, tarts életben,
Add, mi még maradt belőlem,
Ne engedj el! Ne!
Húzt ki a dugót, levegőt adj,
Saját magam végre szabad,
Ne engedj el! Ne!
